58 kérdés, egyenes válaszokkal.

A kgfb jogszabályi kötelezettség, és a MÁSNAK okozott kárt fedezi – a saját autójáét soha. A casco önkéntes szerződés a SAJÁT jármű káraira: törés, lopás, elemi kár, üveg. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást – részletesen: a casco vs. kgfb tükör-cikkünkben.

A négy klasszikus pillért: töréskárt (ütközés, karambol, parkolási kár), lopást és rablást, elemi károkat (vihar, jég, árvíz, tűz) és üvegkárt – plusz a választott kiegészítőket (poggyász, bérautó, assistance). A pontos kör biztosítónként eltér, ezért hasonlítunk tartalom szerint.

Szűkített fedezeti kör: jellemzően lopás- és/vagy elemikár-fedezet, töréskár nélkül. Idősebb vagy kisebb értékű autónál gyakran ez a racionális középút: kisebb díjért célzott védelem a legfájóbb kockázatokra.

Az autó értékétől, a használattól és a tartalékoktól függ – nem a kortól önmagában. Van, ahol a teljes casco indokolt, van, ahol a rész-casco, és van, ahol őszintén kimondjuk: nem éri meg. Erről külön cikket írtunk, számítás-sürgetés nélkül.

Tipikus kizárások: kopás és elhasználódás, nem lezárt vagy nyitva hagyott jármű, verseny és időmérő edzés; az ittas vagy jogosítvány nélküli vezetésnél és a szándékosságnál a biztosító jellemzően mentesül. A kizárás-lista biztosítónként eltér – kötés előtt ezt fordítjuk le döntéshozói nyelvre.

A szerződő, az üzembentartó és a tulajdonos szerepe eltérhet – családon belül is. A jellemző elv: a szerződést az kösse, akinek valós érdeke fűződik a járműhöz, és az adatok a valóságot tükrözzék. A részletekről külön cikk szól – vitás helyzet kárnál ebből lesz a legritkábban, ha kötéskor tisztázzuk.

Teljes körű cascónál jellemzően igen: a töréskár-fedezet a saját hibás koccanásra, karambolra is kiterjed – ez az egyik fő különbség a kgfb-hez képest, ami csak a másiknak okozott kárra szól. A rész-cascónál ez másképp fest: az jellemzően épp a saját hibás töréskárt hagyja ki a köréből, és csak a lopásra, elemi kárra szól. A mentesülési okok és a kizárt esetek – ittas vezetés, szándékosság, illetve versenyzés – itt is érvényben maradnak, terméktől függetlenül.

A lejárt műszaki vizsga önmagában jellemzően nem zárja ki a kárkifizetést – a casco a jármű állagára szól, nem a hatósági papírokra. Van azonban, ahol a feltételek a jármű forgalomban tartásának jogszerűségét (pl. üzemképes állapot, kötelező felszerelések megléte) is elvárásként rögzítik, és ez közvetve összefügghet a műszaki állapottal. A biztos válasz mindig a saját feltételekben van – bizonytalanság esetén érdemes kötés előtt vagy évfordulón rákérdezni.

Jogszabályi korhatár nincs, a határt a biztosítók saját kötési szabályai húzzák meg, és ez biztosítónként eltér: egyes biztosítók új kötésnél a teljes körű cascót az autó életkorához kötik, mások inkább az autó értékéhez vagy a kettő együtteséhez, és több helyen az idősebb autóra már csak rész-casco – jellemzően lopás, elemi kár, üvegkár, töréskár nélkül – köthető. A kor önmagában nem akadály: már egy 2015-ös piaci beszámoló szerint is az egyik biztosító új casco-kötéseinek többsége legalább hétéves autóra szólt, és alkuszként azt látom, hogy az idősebb autós kötések azóta sem számítanak kivételnek. Ami idős autónál változik, az a feltételek működése: kötéskor jellemzően szemle vagy fotós állapotfelmérés kell az előzménysérülések rögzítésére, az avultatás az alkatrészek életkorával egyre nagyobb levonást jelent, az önrész minimum-összege az alacsony autóértékhez képest súlyosabb, és a gazdasági totálkár küszöbét egy közepes sérülés is elérheti, mert a javítás költsége hamar meghaladja a káridőponti értéket. Ezért idős autónál nem a „köthető-e”, hanem az „éri-e meg” a döntő kérdés: ha a töréskárra kapott térítés az önrész és az avultatás után kicsi lenne, a lopás- és elemikár-fedezetre szűkített rész-casco gyakran az észszerűbb út – a részletes gondolatmenetet a használt autós casco-cikk írja le. Egy már megkötött casco a kor miatt nem szűnik meg, a biztosító az évfordulón a feltételek szerint módosíthat díjat és fedezetet, a korhatárok jellemzően új kötésre vonatkoznak; ha a saját autójára ajánlatot kér, az ajánlati táblában látni fogja, melyik biztosítónál köthető még teljes körű, és hol csak rész-casco.

A casco a járműre szól, nem a vezető személyére: a hazai feltételek többsége szerint az Ön engedélyével, jogszerűen használó más vezető – családtag, barát, kolléga – által okozott töréskár ugyanúgy fedezett, mint ha Ön vezetett volna; a kárt Ön (a szerződő, illetve biztosított) jelenti be, a térítésből az önrészt ugyanúgy levonják, és ha a szerződésen van casco-bónusz, a kár azt is ugyanúgy rontja. Három feltételfüggő kivétel van: ha a szerződés vezetői kört vagy a legfiatalabb vezető életkorát rögzíti (egyes biztosítók erre pótdíjjal vagy kikötéssel reagálnak), a be nem jelentett vezető kára következménnyel járhat – ezt a saját feltételében kell megnézni; a bérbeadás, a taxi- és bérautó-használat a feltételekben jellemzően kizárt vagy külön bejelentendő; a jármű engedély nélküli elvitele pedig nem töréskár, hanem a feltételek többségében a lopásfedezet (jogtalan használat) körébe tartozik, rendőrségi feljelentéssel – azzal a feltételfüggő kivétellel, hogy a rábízott jármű (akinek kölcsönadta, akinél a kulcs volt) elsikkasztását vagy jogtalan használatát a feltételek jellemzően kiveszik a lopásfedezetből, ezért a saját feltétel lopás-fejezetét érdemes megnézni. Más a helyzet, ha a barát ittasan, bódultan vagy érvényes vezetői engedély nélkül vezetett: ezt a feltételek jellemzően a biztosító mentesülési okaként (súlyos gondatlanságként) kezelik, egyes termékek a fedezetből kivett esetként fogalmazzák meg, és a szövegük jellemzően bármely vezetőre vonatkozik, nem csak a szerződőre – a mentesülés nem kizárás: a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a kárt ilyen állapotban vezetve okozták. Ha a kölcsönadott autóval a barátja másnak okoz kárt, azt nem a casco, hanem az autó kgfb-je rendezi, és a bonus-malus az üzembentartóé, tehát az Öné romlik – a casco csak a saját autó kárára szól; ha pedig a barát ittasan vagy érvényes vezetői engedély nélkül vezetett, a kgfb-biztosító a károsultnak kifizetett összeget a Gfbt. 34. §-a szerint visszakövetelheti a vezetőtől, és attól a biztosítottól is, aki a járművet ilyen személynek átengedte, kivéve, ha bizonyítja, hogy a befolyásoltságot nem ismerhette fel, illetve alappal feltételezhette a vezetői engedély meglétét; a két biztosítás viszonyát a „Casco vs. kgfb: mikor melyik fizet?” cikk írja le. A fiatal vezető kérdését a „Fiatal sofőr a családban: mit jelent ez a cascónak?” cikk, a kizárás és a mentesülés különbségét a „Gyorshajtás, kopott gumi, rakomány: mikor mentesül a casco súlyos gondatlanságért?” cikk tárgyalja.

Jellemzően kettős szerkezet: százalék ÉS minimum-összeg együtt – a kettő közül kárnál a magasabb érvényesül. Ezért két azonos százalékú ajánlat sem ugyanaz, ha más a minimum. A jó önrész a használatból következik: ezt érdemes a valós használathoz igazítani.

Akkorát, amekkora kárt egy rosszabb hónapban is gond nélkül ki tudna fizetni. A magasabb önrész kisebb díjat hoz, de kárnál nagyobb saját terhet; a nagyon alacsony önrész kényelmes, de megdrágítja az évet. A használat (városi, sok km, garázs) dönti el a jó egyensúlyt.

A biztosító egyes alkatrészeknél az életkort levonhatja a térítésből – feltételfüggő, hogy mit és mennyire. Új alkatrész beépítésekor a régihez képest értéknövekedés keletkezhet, ezt tükrözi a levonás. Ajánlat-összevetésnél az avultatás-szabály külön oszlop nálunk – kárnál ezen múlhat a legtöbb.

Ha a javítás gazdaságosan nem éri meg (gazdasági totálkár) vagy műszakilag nem lehetséges, a biztosító jellemzően a káridőponti értékből indul ki, és levonja a roncs (maradvány) értékét. Ezért kulcskérdés, hogy a szerződés kövesse az autó valós értékét.

A főbb tényezők: az autó értéke, kora és típusa, a területi kockázat, az önrész-választás, a futásteljesítmény, a kárelőzmény és a vagyonvédelem. Konkrét díjat felelősen nem írunk – az az Ön adataiból, több biztosító versengő ajánlatából derül ki.

Mert a díj valamiből ered: jellemzően magasabb önrészből, szigorúbb avultatás-szabályból, szűkebb fedezeti körből vagy alacsonyabb limitekből. Nem a drága a jó: a megfelelő – ezért érdemes tartalom szerint hasonlítani, és csak utána díj szerint.

Nem – a casco kárbiztosítás, ami azt jelenti, hogy a térítés a ténylegesen keletkezett kárhoz igazodik, nem a szerződések számához. Két párhuzamos casco esetén a biztosítók egymás között osztják meg a helytállást, a károsult összesen így sem kap többet a valós kárnál – ez a többszörös biztosításra vonatkozó szabály lényege. Ha egy autóra több szerződés is fut (pl. finanszírozói és saját kötés), ezt kötéskor és káreseménykor is jelezni kell, mert ez a közlési kötelezettség része.

Nem azonnal: a szerződések jellemzően rögzítenek egy rövid fizetési haladékot, amelyen belül a díj pótlásával a fedezet zavartalanul folytatódik. Ha a díj ezután is elmarad, a biztosító írásban, a felszólítás elküldésétől számított harmincnapos póthatáridővel felszólít, majd a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnhet – a pontos szabályok biztosítónként eltérnek. Elmaradás esetén a legegyszerűbb mielőbb rendezni a díjat, vagy szólni, hogy alkuszként segítsek tisztázni a helyzetet a biztosítóval.

A kárbejelentés elsődleges útja mindig a biztosító kárvonala, online kárbejelentő felülete vagy mobilappja – a pontos elérhetőségek a kötvényen és a biztosító honlapján szerepelnek. Ez a leggyorsabb út; a bejelentéshez checklistet is készítettünk.

Lopásnál és rablásnál az első lépés a rendőrségi feljelentés – e nélkül a kárügy jellemzően nem indulhat el. Vandalizmusnál a feltételek jellemzően szintén kérik. Személyi sérüléses balesetnél a helyszínre mindig hívjon rendőrt.

Először a biztonság: helyszín biztosítása, szükségnél segélyhívó. Utána dokumentálás: fotók több szögből, időbélyeggel, a másik fél adatai és a betöltött baleseti bejelentő, ha van. A roncsolt állapoton a szemléig lehetőleg ne változtasson – a kárenyhítés persze kötelesség.

Jellemzően igen, de a feltételek eltérnek: van, ahol szerződött szerviz-hálózat él kedvezőbb menettel, és a számlás vagy egyezséges kárrendezés következményei is mások. Ezt kötés előtt érdemes tisztázni – kárnál már a szerződés dönt.

A leggyakoribb okok: a kár kizárás alá esik (pl. elhasználódás), a kulcs- vagy vagyonvédelmi feltétel nem teljesült lopásnál, késedelmes bejelentés – ez jellemzően akkor jelent problémát, ha emiatt a kár körülményei már nem tisztázhatók, ezért a későn észlelt kárt is érdemes bejelenteni –, be nem jelentett extra vagy használat, illetve az ittas vezetés köre. Ezekről őszinte cikkben írunk – a jó hír: nagy részük kötéskor megelőzhető.

A rutinkárt a biztosító vonala viszi a leggyorsabban. Az alkusz akkor lép be, ha az ügy elakad vagy vitás – tipikusan kárérték- vagy avultatás-vita –, ilyenkor a feltételek alapján, rendezett úton segítek az ügyfélnek eligazodni, amiben tudok.

Egyértelmű, vitán felüli esetekben van, ahol a biztosító a végleges szakértői lezárás előtt előleget folyósít, hogy a javítás vagy a napi közlekedés ne akadjon el – ez azonban nem minden biztosítónál és nem minden kártípusnál elérhető gyakorlat. Érdemes már a bejelentéskor rákérdezni, hogy a konkrét ügyben van-e erre lehetőség, és mi ehhez a feltétel. Ha az ügy elhúzódik és ez problémát okoz, alkuszként segítek ezt a biztosítóval tisztázni.

Kis kárnál a döntés három dolgon áll: az önrészen, a bónuszon és egy esetleges későbbi vitán. Ha a javítás költsége az önrész alatt marad, a biztosító nem fizet semmit, bejelenteni sincs értelme; ha csak kicsivel haladja meg, a különbözetet érdemes összevetni azzal, amit a bónuszvesztés a következő évfordulótól, akár több évre kihatóan a díjban jelent – hogy mely kár rontja a besorolást és hány fokozattal, azt a saját feltétele mondja meg, biztosítónként eltér (egyes feltételeknél például az üvegkár nem ront). Számoljon azzal is, hogy egyezséges, kalkulációs rendezésnél a biztosító avultatást és a feltétel szerinti óradíjat alkalmaz, így a kifizetés a szerviz árajánlatánál alacsonyabb lehet. Ha a saját zsebéből fizet, kérjen a javításról számlát, és fotózza le a kész munkát, mert egy későbbi, ugyanazt a részt érintő kárnál a biztosító a korábbi, nem javított sérülés költségét levonhatja – így igazolható, hogy a rész javítva volt. A kárbejelentésre a feltételek rövid – biztosítónként eltérő, jellemzően pár napos, néhol kéthetes – határidőt adnak, ezért a mérlegelést a kár napján érdemes elvégezni; a bónuszt a feltételek jellemzően a kifizetett, nem a bejelentett kárhoz kötik, így a kalkuláció ismeretében még visszaléphet a szolgáltatástól – ezt azonban a saját biztosítójánál érdemes megerősíteni, mert ez is feltételfüggő.

Mindkét út nyitva áll, és a választás az Öné. A károkozó kgfb-biztosítójánál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény (Gfbt.) alapján közvetlenül érvényesítheti az igényét: ott nincs önrész, a casco-bónusza nem sérül, és a biztosító a törvény szerint a szükséges iratok beérkezésétől 15 napon, de legkésőbb az igény benyújtásától három hónapon belül köteles indokolt választ adni vagy kártérítési javaslatot tenni – cserébe a felelősséget is vizsgálják, ezért vitatott felelősségnél ez az út elhúzódhat. Ha a saját cascójából rendezteti, a saját biztosítója a felelősség vizsgálata nélkül, a feltételei szerint fizet – önrésszel és avultatással csökkentve –, majd a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kárbiztosítási szabályai szerint a kifizetett összeget megtérítési igényként (regressz) hajtja be a károkozó biztosítóján. Az Önnél maradt önrészt, valamint az igazolt többletköltségeit – az avultatás miatti különbözetet annyiban, amennyiben a javítás a kártérítési szabályok szerint is indokolt költség, és a bónuszvesztésből eredő, kimutatható díjtöbbletet – vétlen károsultként a károkozó kgfb-biztosítójától kérheti, mert ez is az Ön kára; ezt az igényt jellemzően Önnek kell benyújtania, bár néhány casco-biztosító a regressz során az önrészre is kiterjeszti a követelést, ez feltételenként eltér. A bónuszt több hazai feltétel szerint nem rontja az a kár, amelyet a biztosító a károkozó oldaláról teljes egészében visszakapott, ez azonban biztosítónként eltér, ezért a saját feltételében érdemes megnézni. Alkuszként azt látom, hogy egyértelmű felelősségnél és sürgős javításnál a cascós út a kényelmesebb, vitatott felelősségnél viszont éppen a casco ad időt; ha a helyzet nem egyértelmű, a döntés előtt segítek, amiben tudok.

Cascóból jellemzően nem: a casco szerződéses szolgáltatás, és a hazai feltételek jellemzően a sérült jármű helyreállításának költségét térítik, a szakszerű javítás után is megmaradó forgalmi értékcsökkenést pedig nem tekintik biztosítási eseménynek, vagy kifejezetten kizárják – ez biztosítónként eltér, ezért a saját feltételében a szolgáltatás terjedelménél és a kizárásoknál érdemes megnézni. Más a helyzet, ha a kárt más okozta: a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) terhére a Polgári Törvénykönyv teljes kártérítésről szóló szabálya szerint a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés is megtérítendő, vagyis a kgfb-s kárrendezésben a javítási költségen felül a megjavított autó alacsonyabb piaci értéke miatti különbözet is igényelhető. Ezt az igényt a károkozó biztosítójánál külön kell jelezni, a kárbejelentés részeként vagy a javítás után utólag; a biztosítók jellemzően saját módszertannal, a jármű korától, futásteljesítményétől és a sérülés jellegétől függően számolják, és a felajánlott összeg vitatható független szakértői véleménnyel, végső soron – magánszemély károsultként – a Pénzügyi Békéltető Testületnél, egyébként bíróságon. Ha egy más által okozott kárnál a saját cascóját vette igénybe, a casco-biztosító a kifizetett javítási költséget a károkozó biztosítójától követeli vissza, az önrész és az értékcsökkenés viszont az Ön saját igénye marad a károkozó felelősségbiztosítójával szemben. Saját hibás vagy ismeretlen károkozójú esetnél (például parkolási kár, jégkár) nincs kitől kérni az értékcsökkenést, a casco pedig a feltételei szerint a javítás költségét téríti; vadkárnál a vadászatra jogosulttal szembeni igény elvben felmerülhet, de a bírói gyakorlat ezt szűken ítéli meg, ezért a gyakorlatban jellemzően itt is a casco marad.

Azért, mert az áfa csak annak kár, aki nem kapja vissza: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az áfa-levonásra jogosult cég a javítási számla áfáját a bevallásában levonja, ezért a biztosító a kárbejelentéskor tett áfa-nyilatkozat alapján nettó összeget térít neki – a cég a szerviznek bruttót fizet, az áfát az adóbevallásban kapja vissza, ez időbeli csúszás, nem veszteség, a bruttó térítés viszont kétszeres megtérülés lenne, amit a kárbiztosítás elve – a biztosító a ténylegesen felmerült kárt téríti – és a feltételek áfa-szabálya nem enged. A személygépkocsi javítását terhelő áfa ráadásul a cégeknél is csak részben vonható le: a főszabály szerint az ilyen szolgáltatás áfájának 50 százaléka nem levonható (a törvény lehetőséget ad arra, hogy a cég ehelyett – megfelelő nyilvántartással alátámasztva – a tényleges üzleti használat arányában vonja le), ezért a le nem vonható áfarészt a casco-biztosítók jellemzően áfás számla alapján térítik – a részletek biztosítónként eltérnek, és ebben a könyvelő szava a döntő. Magánszemélynek, alanyi adómentes vagy áfa-levonásra nem jogosult vállalkozásnak a bruttó összeg jár, de az áfa-részt a biztosítási törvény szerint a biztosító csak számla alapján fizeti ki, így számla nélküli, egyezséges (kalkulációs) kárrendezésnél jellemzően a nettó kalkulált javítási költséget kapja meg. A biztosítótól kapott kártérítés nem ellenérték, ezért nem tartozik az áfa hatálya alá: a cég nem számláz a biztosítónak, és a térítés után nem fizet áfát. Kárbejelentéskor ezért érdemes pontosan kitölteni az áfa-nyilatkozatot, a javítást a cég nevére szóló áfás számlával rendelni, és a kárszámítást a könyvelőjével ellenőriztetni – ha a nettó–bruttó kérdésben elakad vagy vitássá válik az ügy, a biztosító kárvonalán túl segítek, amiben tudok.

Attól függ, hogyan került a víz az autóba: ha a szabályosan álló, parkoló autót öntötte el a hirtelen árvíz, belvíz vagy a felhőszakadás vize, az a casco-feltételekben elemi kár – a Generali 2026-os casco-feltétele például az árvizet, a belvizet, az „egyéb vízelöntést” és a felhőszakadást sorolja ide –, és a biztosító a feltételek szerint, az önrész levonásával téríti. Ha viszont Ön hajtott bele a vízbe – elárasztott aluljáróba, megáradt útszakaszba –, és a motor a beszívott víztől állt le (ez a hidrolock), más a megítélés: a töréskár a feltételek szerint kívülről, hirtelen fellépő mechanikai behatást kíván, a vízbe hajtás pedig a vezető döntése, ezért a hazai feltételek jellemzően súlyos gondatlanságnak minősítik, ha a járművet a hasmagasságát vagy padlólemezét elérő vagy annál mélyebb vízben üzemeltetik – a Generali feltétele ezt szó szerint így nevesíti a mentesülési okok között –, egyes feltételek pedig a motorba jutott víz okozta kárt kifejezetten ki is zárják. A kettő között jogi különbség van: a kizárásnál a kár eleve nem biztosítási esemény, a súlyos gondatlanság viszont mentesülési ok, amelyet a biztosítónak kell bizonyítania – azt, hogy a víz mélysége felismerhető volt, és Ön mégis áthajtott rajta; ha a víz észlelhetetlenül, hirtelen érte a mozgó autót, a mentesülés vitatható. Milliós tétel lehet, mert a hidrolock jellemzően motorfelújítást vagy motorcserét jelent, ezért a helyszínen dokumentáljon – fotó a vízszintről, az útról és az időjárásról, tanúk, a hivatalos időjárási riasztás –, a bejelentésnél pedig írja le pontosan, állt-e vagy haladt az autó, és milyen mély volt a víz. A gyakorlati tanács egyszerű: ismeretlen mélységű vízbe ne hajtson, mert ilyenkor a kár nagy részét a casco sem viseli; ha a biztosító elutasít, kérje írásban az indokolást a feltétel pontos pontjára hivatkozva, és ha vita lesz belőle, segítek, amiben tudok.

Nem mindegy, hogyan tűnt el az autó: a casco lopásfedezete a jogtalan elvételre szól, és a hazai feltételek jellemzően kifejezetten kiveszik belőle azt az esetet, amikor a rábízott járművet valaki elsikkasztja vagy jogtalanul használja – a Generali casco különös feltételei (JCKF29) például úgy fogalmaznak, hogy nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy elsikkasztja. Ha Ön a kulcsot önként adta át a vevőnek, a kölcsönkérő ismerősnek vagy egy bérlőnek, és az nem hozta vissza az autót, az büntetőjogilag a körülményektől függően jellemzően sikkasztás, csalás vagy a rábízott jármű jogtalan használata, nem pedig lopás – a minősítést a rendőrség, végső soron a bíróság dönti el –, ezért a lopás-casco ilyenkor többnyire nem térít. Más a helyzet, ha az autót az Ön beleegyezése nélkül viszik el: ezt a feltételek jellemzően akkor is lopáskárként kezelik, ha csak jogtalan használat céljából vitték el, és az autó nem kerül meg – a pontos megfogalmazás és a bizonyítás rendje biztosítónként eltér. Tegyen mindenképp feljelentést a rendőrségen (a feltételek erre nagyon rövid határidőt szabnak: a Generali két munkanapot ad, a Genertel haladéktalan bejelentést kér), és jelentse be a kárt a biztosító kárvonalán is, mert a rendőrségi minősítés és a nyomozás iratai nagy súllyal esnek latba abban, hogy a biztosító lopáskárként kezeli-e az ügyet. Próbaútnál ezért érdemes a vevővel együtt utazni, a forgalmit és a törzskönyvet a kezében tartani, és az átadást írásban rögzíteni. Alkuszként azt látom, hogy adásvételnél és kölcsönadásnál ez a lopáskárok egyik leggyakoribb elutasítási oka – ha ilyen helyzetbe kerül, és elakad a biztosítónál, segítek, amiben tudok.

A részlopás – amikor nem az egész autót, hanem alkatrészeit, tartozékait viszik el, például a katalizátort, a kerekeket, a tükröt vagy a lámpát – nem minden cascóban biztosítási esemény, ezért először a saját feltételét nézze meg. A Generali casco különös feltételei (JCKF29) szerint részlopáskárnak az számít, ha a rendeltetésszerűen működtetett valamennyi biztonságtechnikai berendezéssel védett gépjárműből vagy gépjárműről lopják el annak alkatrészeit, tartozékait, a szűkebb Speciál csomagban viszont a részlopás nem biztosítási esemény, a Genertel lopás-casco különös feltételei pedig a részlopást egyáltalán nem fedezik – a kör tehát biztosítónként eltér. Ami bizonyítandó: hogy az autó lezárva állt és a riasztó, indításgátló működött, hogy a hiányzó alkatrész valóban a biztosított autóhoz tartozott (gyári felszereltség vagy bejelentett extra), és hogy a lopás a kockázatviselés alatt történt – ehhez a biztosító jellemzően rendőrségi feljelentést, fotókat, a lezárás és a kiszerelés nyomait kéri, a rendőrségi bejelentésre pedig a feltételek rövid, akár két munkanapos határidőt szabnak. A katalizátort többnyire nem feltöréssel, hanem alulról vágják ki; a feltételek ilyenkor is jellemzően a lezárt autót és a működő biztonságtechnikát kérik, nem a feltörés nyomát, a vágás és a roncsolt tartók nyomait viszont a szemle előtt ne javíttassa el. Ha az ellopott alkatrész később megkerül, a megkerülést be kell jelenteni, és ha Ön a megkerült alkatrészre igényt tart, a már kifizetett szolgáltatást a feltételek szerint jellemzően vissza kell fizetni. Számoljon azzal is, hogy a részlopásra jellemzően önrész vonatkozik, ezért kisebb értékű alkatrésznél érdemes mérlegelni, megéri-e a bejelentés.

Nincs olyan szabály, amely szerint a casco-biztosítónak meg kellene várnia a rendőrségi, szabálysértési vagy büntetőeljárás végét: a biztosító az Ön saját kárát a saját feltételei szerint, saját kárrendezési eljárásban bírálja el, és a rendőrségi eljáráshoz formálisan nincs kötve – a kötelező biztosítás kapcsán ezt autójogász már évekkel ezelőtt tévhitnek nevezte, és a cascóra sincs ilyen előírás. A gyakorlatban mégis gyakran vár, mert a feltételek szerint kérheti mindazokat az iratokat, amelyek az igény jogalapjának vagy összegének megállapításához szükségesek – a Generali casco különös feltételei (JCKF29) például a rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét, a helyszínelési jegyzőkönyvet és a nyomozói szakértői jegyzőkönyvet is felsorolják a jogalapot igazoló okiratok között, és a káreseménnyel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosítónak be is kell jelenteni. A tét az, hogy kiderül-e mentesülési ok: ha az eljárás ittas vagy bódult vezetést, jogosítvány nélküli vezetést, szándékosságot vagy súlyos gondatlanságot tár fel, a biztosító a Ptk.-nak a biztosítási szerződésről szóló fejezete és a saját feltételei alapján mentesülhet a szolgáltatás alól – ezt azonban neki kell bizonyítania –, több feltétel pedig (például a Generali JCKF29) a véralkoholszint túllépését és az érvényes vezetői engedély hiányát kizárásként is nevesíti – egy sima koccanásnál vagy egyértelmű vétlenségnél viszont jellemzően nem a hatósági lezárás, hanem a szemle, a kalkuláció és a szokásos iratok döntenek. Hogy a biztosító meddig várhat, és melyik iratot tartja szükségesnek, az biztosítónként eltér; a feltételek a kifizetési határidőt jellemzően az utolsó szükséges irat beérkezésétől számítják, ezért érdemes a biztosítótól írásban megkérdezni, pontosan melyik irat hiányzik, és azt a hatóságtól (iratbetekintéssel, a határozat másolatával) saját kezűleg beszerezni. Ha a biztosító indokolás nélkül vár, vagy a hiányzó irat már rendelkezésre áll, írásbeli panasz tehető a biztosítónál, utána pedig – ha a cascót magánszemélyként, nem a vállalkozása körében kötötte – a Pénzügyi Békéltető Testülethez, egyébként bírósághoz fordulhat – az MNB egyedi kárvitát nem dönt el. Ha a saját ügyében elakad, segítek, amiben tudok.

Igen, az egyezséges (kalkulációs) kifizetés után meg nem javított sérülés az újabb kárnál előkerül: a biztosító a korábban már kifizetett kárt nem téríti meg még egyszer, a szemlén előzménykárként rögzíti, és a hazai feltételek jellemzően azt is kimondják, hogy a szakszerű kijavítás előtti használatból eredő többletkár nem térül – a Generali casco különös feltételei (JCKF29) például kizárják a töréskár után a szakszerű kijavítás előtti használatból eredő kárt, totálkárnál pedig a szolgáltatást az előzménykárokból eredő értékcsökkenéssel csökkentik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha ugyanaz az elem (például a már kifizetett, de behorpadva hagyott ajtó) sérül újra, a biztosító az új kár összegéből a korábbi, ki nem javított sérülés értékét levonhatja, totálkárnál pedig az autó káridőponti értékét is a javítatlan sérülésekkel csökkentve állapítja meg – a számítás módja biztosítónként eltér. A régi szélvédő-repedés külön csapda: ha egy új kavics üt a már repedt üvegre, a biztosító vitathatja, hogy a csere az új kár miatt vált-e szükségessé, és ha a repedést korábban már kifizette, vagy a kötéskori szemlén előzménykárként rögzítette, az üvegkárt részben vagy egészben elutasíthatja, illetve a már kifizetett összeget beszámíthatja – ezért a régi repedést ne hagyja a szélvédőben, és fotózza le az új sérülést, amíg a különbség még látszik. Egyes biztosítók a kifizetés után a javítás igazolását vagy utószemlét kérnek, és amíg ez nincs meg, az adott alkatrészre a fedezet korlátozott lehet; az pedig, hogy a kifizetett összeget másra költi, nem tilos, csak az újabb kárnál tudnia kell, hogy ugyanazt a sérülést másodszor nem fizetik ki. Alkuszként azt javaslom, hogy egyezséges kifizetés után őrizze meg a kalkulációt és a szemlejegyzőkönyvet, mert újabb kárnál ezekből derül ki, mi számít előzménykárnak – és ha a levonás mértékét vitatja, segítek, amiben tudok.

A finanszírozó jellemzően elvárja – a pontos kört a finanszírozási szerződés rögzíti. A biztosítót ugyanakkor általában Ön választhatja meg, a szerződés keretei között: érdemes versenyeztetni, nem automatikusan az első ajánlatot elfogadni.

Finanszírozott autónál a térítés meghatározott része kárnál a finanszírozót illetheti – ezt rögzíti a finanszírozói záradék, konstrukciótól függően engedményezés vagy zálogjogosulti (hitelbiztosítéki) bejegyzés formájában. A pontos tartalmat a finanszírozási szerződés és a kötvény adja meg. A gyakorlatban ez a kötés és a váltás menetét érinti: a helyes sorrenddel sima adminisztráció.

A területi hatályt a feltételek rögzítik, jellemzően Európára szól – de a pontos országlista és a lopás-fedezet egyes országokra vonatkozó szabályai eltérhetnek. Hosszabb út előtt ezt érdemes ellenőrizni; a zöldkártya a kgfb dokumentuma, nem a cascóé.

Az alapok azonosak, de vannak sajátosságok: az akkumulátor kezelése, a töltőkábel és fali töltő köre, a vontatási szabályok. Ezek feltételfüggők – e-autónál ezeket az összehasonlításnál külön érdemes megnézni.

A használók köre a kockázati kép része: van, ahol a fiatal vezető külön feltételt vagy önrész-szabályt hoz. A lényeg az őszinte adatközlés – a be nem jelentett használó kárnál okozhat vitát.

Az egy-két autós vállalkozás cascója még jellemzően a lakossági logikát követi, a nagyobb járműpark flotta-kérdés: erről a flotta.biz szól. A használat jellegét (céges-magán) a szerződésben tisztán érdemes rögzíteni.

Tulajdonosváltáskor a casco jellemzően nem „örökli” automatikusan magát: az érdekmúlás elve szerint az új tulajdonosnak új szerződést érdemes kötnie, a régi szerződés pedig megszűnik vagy módosítandó a formanyomtatványok szerint – kivéve, ha az autó már korábban is az új tulajdonos birtokában volt: ilyenkor a Ptk. főszabálya szerint a fedezet a tulajdonjoggal együtt átszáll, és bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül felmondhatja – egyes biztosítói feltételek ettől eltérnek, ezért a saját feltételt érdemes megnézni. A folytonosság mégis megoldható: az új kötés kockázatviselését érdemes pontosan a tulajdonjog-változás napjához igazítani, hogy ne maradjon fedezetlen nap. Öröklésnél a hagyatéki eljárás dokumentumai, ajándékozásnál az ajándékozási szerződés igazolja a jogalapot – ezt a biztosító kérni fogja.

A forgalomból való ideiglenes kivonás a kötelezőt a Gfbt.-ben rögzített külön szabály szerint érinti, a cascóra viszont nincs ilyen jogszabályi automatizmus: a casco szerződés a kivonással nem áll meg és nem is szűnik meg magától (a Generali casco különös feltételei, a JCKF29, például kifejezetten rögzítik, hogy a gépjármű ideiglenes forgalomból kivonása nem szünteti meg a szerződést érdekmúlás miatt), a díj tovább jár, és hogy kérhető-e a fedezet felfüggesztése vagy díjkedvezmény a parkoló autóra, az biztosítónként eltér – több feltétel egyáltalán nem is rendelkezik az ideiglenes kivonásról. Amit a feltételek jellemzően kérnek, az a bejelentés: az Allianz Tempó casco feltétele (AHE-12400/4) például a forgalomból való kivonást a változástól számított 15 napon belül, írásban kéri bejelenteni, és hasonló, rövid határidős közlési szabály más biztosítóknál is szokásos. A garázsban álló autóra a tűz-, elemi- és lopásfedezet a hazai feltételek szerint jellemzően tovább él, mert a kockázatviselés az autóhoz, nem a forgalomban léthez kötődik – a saját feltételében ezt mindenképp ellenőrizze, és ne feledje, hogy a kivont autóval közlekedni tilos, ezért egy ilyen út közben keletkezett kárt a biztosító vitathat. Ha a cél a spórolás, a kivonás mellett érdemes megkérdezni a biztosítót, ad-e a nem használt időszakra díjkedvezményt vagy szűkített (például csak lopás- és tűz-) fedezetet, és érdemes számolni azzal, hogy a teljes felmondás utáni újrakötés új szemlével és új feltételekkel járhat. A fel nem használt díj visszatérítése csak akkor merül fel, ha a szerződés ténylegesen megszűnik, vagy a biztosító a kivonás idejére díjmentességet ad – erről külön kérdésben írtam. Visszahelyezéskor jelezze a biztosítónak a forgalmi engedély újbóli érvényesítését, és ha közben a fedezetet felfüggesztették, számítson arra, hogy a biztosító a kockázatviselés újraindítása előtt szemlét kérhet.

A záradék nem törlődik magától: a hitelbiztosítéki (engedményezési) záradék a casco-szerződés része, és a biztosító addig a finanszírozót tekinti a kárkifizetés jogosultjának, amíg a hitel lezárásáról és a kifizetésről való lemondásról hivatalos értesítést nem kap – a biztosítói nyilatkozatminták szerint ezt a bank vagy a lízingcég adja ki, és bár a finanszírozó értesítési kötelezettsége ezekben rövid határidőhöz kötött, a gyakorlatban gyakran az ügyfélnek kell kérnie és a biztosítóhoz eljuttatnia. A teendő tehát: a végtörlesztés után kérjen a finanszírozótól záradéktörlő nyilatkozatot vagy a hitel lezárását igazoló, a biztosítónak címzett levelet (a bank gyakorlatától függ, hogy ezt a tartozásmentességi igazolással együtt vagy külön adja ki), küldje meg a biztosítónak – ügyfélportálon, e-mailben vagy az alkuszon keresztül –, és kérjen a biztosítótól visszaigazolást vagy módosított kötvényt, amelyen a záradék már nem szerepel; a menet és a dokumentum neve bankonként és biztosítónként eltér. Amíg a záradék él, egy kárnál a biztosító a finanszírozónak fizet, vagy a kifizetéshez annak hozzájárulását kéri – ez egy már lezárt hitelnél fölösleges köröket és heteket jelenthet, ezért a törlést érdemes nem a kárra hagyni. Hogy kell-e még casco, az nem a hiteltől függ, hanem a kockázattól: mekkora az autó piaci értéke, és ki tudna-e fizetni egy totálkárt vagy a lopást a saját zsebéből; hol áll az autó (utcán vagy garázsban), mennyit megy vele; mekkora önrésszel és milyen fedezettel lenne hitel nélkül is észszerű a szerződés – a hitel lejárta jó alkalom arra, hogy a finanszírozó elvárásaihoz szabott fedezetet a saját igényeihez igazítsa, akár szűkítse, akár megtartsa. Az engedményezés fogalmát a „Mit jelent az engedményezés a cascón?” kérdésnél, a finanszírozó elvárásait az „Új autó hitelre vagy lízingre: mit vár el a finanszírozó?” cikkben, az önrész logikáját pedig „Az önrész-rendszer logikája: százalék és minimum együtt” cikkben találja.

Jellemzően évfordulóra, a feltételekben rögzített felmondási határidővel – továbbá érdekmúlásnál (pl. az autó eladása) a szerződés megszűnik. A pontos szabályokat a feltételek rögzítik; a helyes sorrend: előbb az új fedezet, aztán a régi szabályos kezelése.

Ha a kgfb-je január 1-jei évfordulós, az őszi kampányidőszak jó alkalom a cascót is elővenni – egyébként a saját szerződés-évfordulója az irányadó. A két évforduló idővel összehangolható, hogy egy táblában legyen az egész autós csomag.

A casco jellemzően érdekmúlással megszűnik – nem száll át az új tulajdonosra. Az eladás tényét a biztosító felé jelezni kell; az időarányos díj elszámolása a feltételek szerint történik.

Négy dolgot: az autó mai értékét (avultatás, totálkár miatt), az önrész-szerkezetet, az extrák és a használat naprakészségét, valamint a kiegészítőket. Checklistet is készítettünk hozzá.

Az új szerződés kockázatviselése pontosan a régi megszűnésének napján induljon – így sem fedezetlen rés, sem fölösleges (dupla díjas) átfedés nem keletkezik. Finanszírozott autónál a finanszírozó értesítése és az új záradék is a menet része.

Ha a meglévő szerződés tartalma jó, és csak a díj tűnik soknak máshol – a feltűnően olcsó ajánlat mögött jellemzően tartalmi különbség áll. Váltani akkor érdemes, ha a tartalom is jobb; ha nem, azt nálunk így mondjuk ki.

Eladásnál igen: a casco a biztosítási érdek megszűnésével – jellemzően a tulajdonjog átszállásának napján – megszűnik, és a Polgári Törvénykönyv biztosítási szabálya szerint a biztosító csak addig a napig követelhet díjat, amíg a kockázatviselése tartott, az időarányos díjon felül előre befizetett többletet pedig vissza kell térítenie; a casco – a Ptk. egy szűk kivételétől eltekintve: ha a vevő a kocsit más jogcímen, például lízingbe vevőként már korábban is birtokolta, a fedezet vele együtt átszáll – nem száll át a vevőre, így a fel nem használt díj az eladóé, a vevőnek saját cascót kell kötnie. A visszatérítéshez az érdekmúlást írásban be kell jelenteni – az adásvételi szerződés másolatával, a kívánt bankszámlaszámmal –, mert a biztosító a nyilvántartásból a tulajdonosváltást nem feltétlenül látja, és addig a díjat is tovább vonhatja; a kiutalás ideje és az esetleges elszámolási szabályok biztosítónként eltérnek. Más a helyzet, ha a szerződés biztosítási esemény – totálkár vagy lopás – miatt szűnik meg: ilyenkor ugyanez a törvényi szabály a biztosítónak az egész biztosítási időszakra járó díjat engedi követelni, a még meg nem fizetett részleteket jellemzően a kártérítésből vonja le, visszatérítés tehát nem jár – és az évfordulóra történő rendes felmondásnál sincs mit visszakérni, mert a szerződés a biztosítási időszak végéig él, a díj a teljes időszakra jár, legfeljebb a tévedésből túlfizetett összeg jön vissza. Egy casco-sajátosságra érdemes figyelni: egyes feltételekben tartamkedvezmény él, amelyet a biztosító a szerződés idő előtti megszűnésekor a feltételek szerint elszámolhat, így a visszatérítés a vártnál kevesebb lehet – ezt a saját feltételében a megszűnésről és a díjkedvezményekről szóló pontban találja. Ha a bejelentés után a visszatérítés elmarad vagy az összeget vitatja, kérjen írásos elszámolást a biztosítótól; ha elakad, segítek, amiben tudok.

Kár után sem bármikor: a casco jellemzően határozatlan tartamú szerződés, és az ilyet a Polgári Törvénykönyv 6:466. §-a szerint azt bármelyik fél – a biztosító is – csak írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatja fel, vagyis a biztosító dönthet úgy, hogy több kár után a következő évfordulótól nem tartja fenn a szerződést, és ezt nem köteles indokolni, de ugyanez a jog Önt is megilleti, és az évforduló előtt legalább harminc nappal kézbesített felmondás után van ideje új cascót kötni. Év közbeni, kárhoz kötött felmondási jogot a törvény nem ad: egyes hazai feltételek külön kikötik, hogy a biztosító a kár bejelentése vagy kifizetése után, a feltételben megadott határidőn belül és felmondási idővel év közben is felmondhat, más casco-feltételekben ilyen pont egyáltalán nincs, ezért a saját feltétel „szerződés megszűnése” fejezetét kell megnézni, mert ez biztosítónként eltér – a sok kárnak egyébként a felmondásnál kézzelfoghatóbb következménye a kármentességi kedvezmény elvesztése és a magasabb évfordulós díj lehet. Amit a köznyelv a szerződés „megtámadásának” hív – például amikor kárnál kiderül, hogy a kötéskor elhallgatott egy korábbi kárt vagy sérülést –, az a biztosítási jogban a közlési kötelezettség megsértése: ilyenkor a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében – ez tehát az adott kár térítésének megtagadása, nem a szerződés visszamenőleges megsemmisítése, és a casco-feltételek ezt a szabályt jellemzően szó szerint átveszik. A harmadik út a díjnemfizetés, ami nem felmondás: a biztosító írásban, a következményekre figyelmeztetve, harmincnapos póthatáridővel szólít fel, és ha az eredménytelenül telik el, a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, a folytatólagos díj elmaradása miatt megszűnt szerződésnél pedig a megszűnéstől számított 120 napon belül írásban kérhető a fedezet helyreállítása, amiről – az elmaradt díj megfizetése mellett – a biztosító dönt – erről a díjfizetés elmaradásáról szóló tudástár-cikkünk ír részletesen; a kockázat jelentős növekedésénél (például megváltozott használat) a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítást javasolhat vagy harminc napra felmondhat. Ha úgy látja, hogy a felmondás vagy a térítés megtagadása nem felel meg a feltételnek, a sorrend: írásbeli panasz a biztosítónál, magánszemélyként a Pénzügyi Békéltető Testület, céges autónál bíróság; a felmondott szerződés helyére a kgfb-vel együtt mozgatott casco-váltás menetét külön tudástár-cikk írja le, és ha az évforduló előtt szól, az összevetést és a papírmunkát elkészítem.

A tanácsadásért és a versenyeztetésért az ügyfélnek díjat nem számítok fel – a közvetítői díjazást a biztosító fizeti. Ez a piac bevett működése, és nyíltan beszélünk róla.

A piacon több biztosító versengő ajánlata érhető el ugyanarra az autóra – a releváns kör az Ön helyzetétől függ. A lényeg: egy közös, áttekinthető táblában látja őket, erősségekkel és gyengeségekkel.

Az online kalkulátor remek első lépés – a különbség a beállításban és az utógondozásban van: önrész-szerkezet, avultatás-szabály, extrák bejelentése, évfordulós összevetés, ha időben szól, elakadt ügynél segítség. A gép számol, az ember mérlegel.

Nem. Az igényfelmérés és az ajánlati tábla díjmentes és kötelezettség nélküli – a döntés minden esetben az ügyfélé. Ha a meglévő szerződése a jó, azt mondjuk ki.

Igen: az MNB nyilvántartásában a 114063010758-as számon szerepelek, ez az intézménykeresőben bárki által ellenőrizhető. A tevékenységet az Eurorisk Biztosítási Alkusz Kft. partnereként végzem.

Igényfelmérés: milyen az autó, hogyan használják, mi a cél és a keret. A végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést – ajánlatkérés csak akkor indul, ha Ön kéri.

Sok esetben igen – bizonyos kötési módoknál (pl. távértékesítés) a jogszabályok rövid, indoklás nélküli elállási jogot biztosítanak kötés után. A pontos feltételeket, határidőket és kivételeket mindig az adott biztosító ügyféltájékoztatója és a kötvény rögzíti, mert ez termékenként és kötési módonként eltérhet. Ha bizonytalan, érdemes ezt már az ajánlat aláírása előtt tisztázni – vagy utólag megkérdezni tőlem, alkuszként átnézem a kötvényt.