A kötelező biztosításnál mindenki ismeri a B10-et és az M04-et. A cascónál is létezik bónusz – csak éppen nem ugyanaz a rendszer, és pont ebből születnek a félreértések: „elvész a bónuszom, ha váltok”, „az üvegkár is visszasorol”, „a kgfb-bónuszom cascóra is jár”. Alkuszként a díjösszevetéseknél látom, hogy a besorolás sokszor többet nyom a díjban, mint egy önrész-lépcső – és hogy a kármentes évek elismerése váltáskor jellemzően egy papíron múlik. Ez a cikk a casco-bónusz működését mutatja be: mitől más, mint a kötelezőé, mi történik kár után, és mit tegyen, ha biztosítót vált – díjszámok nélkül, mert azok a saját ajánlatában lesznek.
- A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerét jogszabály (21/2011. NGM rendelet) teszi egységessé; a casco-bónusz ezzel szemben minden biztosító saját, a feltételeiben rögzített kármentességi kedvezménye – nincs központi nyilvántartás, és a rendszer társaságonként eltér.
- Kár után a besorolás jellemzően a következő biztosítási évfordulótól romlik, és csak az a szolgáltatás rontja, amelyet a feltétel „bónuszt érintőnek” minősít – egyes feltételeknél például az üvegkár nem; hogy egy kár hány fokozatot visz el, azt szintén a feltétel mondja meg.
- Váltásnál a kármentes időszak jellemzően átvihető az előző biztosító kárelőzményi igazolásával, de az új biztosító a saját táblájába sorol be, és a hozott bónusz elismerésének feltételei (megszakítás nélküli időszak, a megszűnés oka, határidő) társaságonként eltérnek.
Miben más a casco-bónusz, mint a kgfb bonus-malusa?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszerét a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet szabályozza: a besorolási osztályok, a kármentes évek elismerése és a kártörténeti igazolások kiadása minden biztosítónál egységes, a besorolás az üzembentartót követi, és a kártörténeti adatok központi nyilvántartásból ellenőrizhetők. A cascónál ilyen jogszabály nincs. A casco önkéntes vagyonbiztosítás, a bónusz pedig a biztosító saját díjszabásának része: a feltételek nevezik kármentességi kedvezménynek, bónusznak vagy bonus-malus rendszernek, és mindegyik társaság a maga logikája szerint építi fel. A casco-díj tényezői között ez az egyik, amelyet nem az autó, hanem az Ön kártörténete határoz meg.
Hogy mennyire eltérő a gyakorlat, arra két hazai feltétel is jó példa. Az egyik tíz bónuszosztályt (C00–C09) és három malus-osztályt (M01–M03) különböztet meg, és a malus-osztályokhoz 1,05 és 1,20 közötti díjszorzót rendel – vagyis ott a rossz kártörténet pótdíjat jelent. Egy másik feltétel – a szabályzat 2014-es kiadásában – a kármentes évek száma szerint egytől tíz vagy több évig 5 és 50 százalék közötti díjkedvezményt adott; a kedvezmény mértéke és formája kiadásonként is változhat, ezért mindig a saját szerződés feltétele az irányadó. Ugyanaz a szó, két teljesen más mechanizmus – ezért a besorolást nem lehet biztosítók között „átszámolni” úgy, ahogy a kgfb-nél megszoktuk.
Mi történik a besoroláson kár után?
A közös logika: a bónusz a kármentes időszakot jutalmazza, ezért egy kifizetett kár rontja. A részletek viszont a feltételben vannak, és három kérdést érdemes bennük megkeresni. Az első: melyik kár számít? A feltételek jellemzően csak a „bónuszt érintő” szolgáltatást veszik figyelembe; több társaságnál az üvegkár, az assistance-igénybevétel vagy a kizárólag kiegészítőből fizetett kár nem rontja a besorolást – ez azonban feltételenként eltér, kijelentő módban egyik biztosítóra sem mondható. Az üvegkár sajátosságairól szóló cikk ezt a kérdést külön is körüljárja. A második: mikortól? Az egyik említett feltétel szerint ha a biztosítási évben bónuszt érintő szolgáltatást vettek igénybe, az osztály a következő biztosítási évfordulótól módosul – vagyis a kár éve még a régi díjon fut, a következő évben jön a különbség. A harmadik: mennyit? A másik említett feltételnél egy kár után a bónuszfokozat néggyel, két kár után nyolccal alacsonyabb lesz, három vagy több kár esetén a bónusz megszűnik. Más biztosítónál más a lépcső.
Ebből következik egy gyakorlati számítás kis kárnál: ha a kár összege az önrész környékén van, a bejelentés után jellemzően kevés marad, a besorolás viszont több évre romolhat. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „fizet-e a biztosító”, hanem az, hogy megéri-e igénybe venni. Egyes társaságok a feltételeikben vagy a gyakorlatukban lehetőséget adnak arra, hogy a szerződő a kifizetett kár visszafizetésével megőrizze a besorolását – hogy az Ön szerződésénél van-e ilyen, azt a biztosítótól kell megkérdezni. Az önrész és a bónusz együttes hatását a önrész-választásról szóló cikk logikájával érdemes végiggondolni. Egy dolgot viszont ne tegyen: a kárt magát ne titkolja el a biztosító elől, ha az később egy másik kárnál vagy egy szemlén kiderülhet – az igény érvényesítéséről dönthet, a közlés tisztaságáról nem.
Átvihető-e a bónusz biztosítóváltásnál?
Jellemzően igen, de nem automatikusan, és nem feltétlenül ugyanabba a fokozatba. Központi casco-kártörténeti nyilvántartás nincs, ezért az új biztosító azt fogadja el, amit Ön igazol: az előző biztosító által kiállított kárelőzményi igazolást a kármentes időszakról. Az egyik hazai feltétel úgy fogalmaz, hogy a szerződő az előző biztosító okiratával igazolja a meghatározott időtartamú, megszakítás nélküli kármentes időszakot; egy másik biztosító GYIK-je szerint a kármentes évek alapján járó bónusz egy évig örökíthető, ha a módozat ezt lehetővé teszi, és csak akkor, ha az előző szerződés megszűnésének oka eladás, végleges forgalomból kivonás, megsemmisülés, díjnemfizetés vagy évfordulós felmondás volt. Három tanulság: a kármentes időszak legyen megszakítás nélküli (egy fedezet nélküli év a bónuszt is megtörheti), a megszűnés oka számít, és az igazolást időben kell beszerezni.
A díjösszevetésnél ezért a besorolás bemenő adat: ha az ajánlatkérésben nem szerepel a kármentes évek száma és az igazolás, az új ajánlat kezdő besorolással készül, és a végén nem azt kapja, amit összehasonlított. A casco-váltás menetét bemutató cikk lépései közé ezért érdemes beírni: kárelőzményi igazolás kérése a régi biztosítótól, benyújtása az újnál, majd a kötvényen a besorolás ellenőrzése.
Mit tegyen a gyakorlatban?
- Kötéskor kérdezzen rá öt dologra: van-e bónuszrendszer; mely károk rontják; hány fokozattal és mikortól; elfogadják-e más biztosító igazolását; mi kell hozzá és meddig.
- Évfordulón nézze meg a díjértesítőn a besorolást – ezt az értesítőt a biztosító küldi; ha nem egyezik a kártörténetével, írásban kérjen javítást.
- Kis kárnál számoljon: önrész után maradó térítés kontra több évre romló besorolás – és kérdezze meg, van-e visszafizetési lehetőség.
- Váltás előtt kérje ki a kárelőzményi igazolást, és a megszűnés okát a szabályos felmondással tegye rendbe.
- Kötvény-ellenőrzés: az új kötvényen a besorolás legyen az, amit az igazolás alapján vártak.
Ha az évforduló előtt szól, az összevetést a besorolással együtt elkészítem, és az igazoláshoz szükséges papírmunkát előkészítem – a felmondás és az adatok közlése Önnél marad, az évfordulós értesítőt pedig a biztosító küldi. Kárnál a bejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala; ha a besorolás körül vita támad, segítek, amiben tudok, az Ön megbízásából eljárva.
Kérdés a saját besorolására szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet – a kgfb bonus-malus rendszere, besorolás, kártörténeti igazolás
- Generali – Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF29), X. fejezet: bonus-malus osztályok, visszasorolás, előző biztosító igazolása
- UNIQA – Multi Casco Plus gépjármű-biztosítási szabályzat (2014. 01. 01-i kiadás – a 2022. 09. 23-tól hatályos kiadás 11. pontja a visszasorolást és a más biztosítónál szerzett bónusz elismerését ugyanígy tartalmazza, százalékos tábla nélkül), 11. pont: bónuszfokozatok, kár utáni visszasorolás, előző biztosító igazolása
- Alfa Biztosító – Gyakran ismételt kérdések, casco (bónusz átvitele, kárelőzményi igazolás)
- UNIQA – Multi Casco Plus feltételek (hatályos 2022. 09. 23-tól), 11. és 11.2. pont: bónuszfokozatok, kár utáni visszasorolás, más biztosítónál szerzett bónusz
