Tudástár · Kárügyek

Alacsonyabb óradíj, utángyártott alkatrész a kalkulációban: kié a különbözet?

A márkaszerviz árajánlata egy összeg, a biztosító kalkulációja egy jóval kisebb – és a kettő között ott áll Ön a kérdéssel, hogy ki fizeti a különbözetet. A kárszakértő „Audatex-értékekről”, „átlagos óradíjról” és „vezérképviseleti árról” beszél, a szerviz gyári alkatrészről és a saját rezsióradíjáról, és mindkettőnek igaza van a maga rendszerében. Alkuszként azt látom, hogy a kalkulációs viták fele egy félreértésből nő ki: az ügyfél a casco-térítést kártérítésnek hiszi, amelynek a teljes kárt kellene fedeznie – pedig a casco szerződéses szolgáltatás, és a mértékét a feltétel írja le, pontról pontra. Ez a cikk azt mutatja meg, miből áll a biztosító kalkulációja, mit mond egy hazai feltétel az óradíjról és az alkatrészről, mely esetben marad Önnél a különbözet, és hogyan lehet a vitát tételesen, nem érzésre lefolytatni.

Röviden:
  • A casco szerződéses szolgáltatás, nem kártérítés: a térítés mértékét a feltétel határozza meg – a nézett hazai feltétel a ténylegesen felmerült javítási költséget téríti, de legfeljebb a Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalon, a kalkulációs program (Audatex) munkaidő- és alkatrészár-értékeivel, a hazai vezérképviselet ajánlott alkatrészárával, fényezési index- és apróanyag-plafonnal.
  • Ami a feltétel szerinti plafon fölött van – a márkaszerviz magasabb óradíja, a drágább alkatrész-forrás –, az a szerződés szerint Önt terheli; a biztosító szerződött szervizében jellemzően nincs különbözet, saját szervizválasztásnál lehet, egyezséges (kalkulációs) rendezésnél pedig a nettó átlagos költséget kapja, és a többi az Ön döntése.
  • A vitát nem érzésre, hanem tételesen érdemes vinni: kérje ki a biztosító tételes kalkulációját, tegyen mellé a szerviz tételes ellenkalkulációját, rejtett kárnál kérjen pótszemlét; ha nem jutnak dűlőre, a panasz, majd a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság az út – egyedi kárvitát az MNB nem dönt el.

Miből áll a biztosító kalkulációja?

A hazai casco-biztosítók a javítási költséget kalkulációs programmal – Audatex, DAT vagy hasonló rendszer – számolják. Ezek a programok a gyártó által megadott normaidőkkel dolgoznak (mennyi munkaóra jár egy sárvédő cseréjére), és alkatrészár-adatbázist tartalmaznak. A feltétel mondja meg, hogy ezekből mit és milyen plafonnal fogad el a biztosító. A példaként nézett casco különös feltétel szerint a biztosító a ténylegesen felmerült javítási költséget téríti, „de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő” költséget; a munkaműveletekre felszámítható munkaidő tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex-értékek vehetők figyelembe; ha a program alkatrészára nem a magyarországi vezérképviselet ajánlott ára, hanem külföldi árlistából képzett, a szolgáltatás alapja a vezérképviselet által megállapított ajánlott ár; a fényezőanyagok árát a feltételben rögzített fényezési műhelyindex-plafonig, az apróanyagok költségét pedig a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2 százalékáig téríti. Számla nélküli, kalkulációs rendezésnél ugyanez a feltétel „a kár időpontjában meghatározható, magyarországi átlagos nettó helyreállítási költséget” téríti – vagyis áfa nélkül. Más biztosító feltétele más szavakkal, más plafonokkal dolgozik, ezért az első lépés kárnál is, kötés előtt is a saját feltétel „helyreállítási költség” vagy „a biztosító szolgáltatása” pontjának megkeresése. A számlás és az egyezséges út működését a két kárrendezési útról szóló cikk részletezi.

Gyári vagy utángyártott alkatrész: mi jár?

A vita második forrása az alkatrész. A nézett feltétel helyreállítási-költség pontja nem utángyártott alkatrészárral, hanem a kalkulációs program – eltérés esetén a magyarországi vezérképviselet – ajánlott alkatrészárával számol, ami a gyakorlatban a gyári alkatrész hazai listaára. Vannak azonban hazai feltételek, amelyek meghatározott életkor felett – vagy a szerződő választása szerint, alacsonyabb díjért – utángyártott, „gyárival egyenértékű” alkatrész árával kalkulálnak; ez biztosítónként eltér, és a feltételben rendszerint külön mondat szól róla. Ha Ön gyári alkatrészt kér a szerviztől, miközben a feltétel utángyártott árral számol, a különbözet a szerződés szerint az Öné. Garanciás autónál nézze meg a gyártó garancia-feltételeit is: mit írnak a javítás helyéről és az alkatrészről – a biztosító kalkulációja ettől függetlenül a saját feltételét követi, a két dokumentum között Önnek kell egyensúlyoznia. Az alkatrész értékéből levont avultatás külön kérdés: a nézett feltételnél hat évnél fiatalabb, átlagosan használt autónál csak meghatározott tételekre – gumiabroncs, akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés – alkalmazható; a részleteket az avultatásról szóló cikk mutatja.

Ki fizeti a különbözetet? Három eset

Egy lényeges határvonal: mindez a saját cascójára igaz. Ha a kárt más okozta, és a károkozó kgfb-biztosítójától kér kártérítést, a logika más – ott nem szerződés, hanem a Ptk. kártérítési szabályai és a teljes kártérítés elve (Ptk. 6:522. §) az alap, a károsult az indokolt javítási költséget követelheti, és a kalkulációs plafon nem szerződéses korlát. A két út közötti választásról a kgfb és casco együttéléséről szóló cikk ad esettérképet.

Hogyan vitassa értelmesen?

A kalkulációs vita nem érzésekről szól, hanem tételekről, és ez jó hír: tételeket lehet összevetni. Kérje ki írásban a biztosító tételes kalkulációját – az Audatex-lista soronként mutatja a munkaműveleteket, a normaidőket, az alkalmazott óradíjat és az alkatrészárakat. Kérjen a szerviztől ugyanilyen bontású ellenkalkulációt, lehetőleg ugyanabban a rendszerben: így pontosan látszik, hol tér el a kettő – óradíjban, normaidőben, alkatrész-forrásban vagy kihagyott tételben. Rejtett kárnál, a bontás után előkerült sérülésnél kérjen pótszemlét, mielőtt a szerviz továbbmegy. A kifogásban a feltétel pontjára hivatkozzon, ne a kártérítés fogalmára: „a feltétel szerinti átlagosan elfogadott árszínvonal” vitatható, ha a biztosító óradíja a hazai piac tényleges szintje alatt van, de ehhez adat kell, például több szerviz árajánlata. Ha a kárszakértővel nem jutnak dűlőre, a következő lépés az írásbeli panasz a biztosítónál, amelyet a Bit. panaszkezelési szabályai szerint kell megválaszolnia; ha a válasz nem megnyugtató, fogyasztóként a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, vagy bírósághoz – egyedi kárvitát az MNB nem dönt el.

Alkuszként a kárügyben nem az Ön jogi képviselője vagyok, és nem én egyezkedem a biztosítóval – de elakadt vagy vitás ügynél segítek, amiben tudok: a feltétel megfelelő pontjának megkeresésében, a két kalkuláció összevetésében, a kifogás megfogalmazásában, az Ön megbízásából eljárva. A rendezett utat a vitás casco-ügyekről szóló cikk írja le. A tanulság kötés előttre szól: a díjak közötti különbség jó része a kalkulációs pontban lakik – milyen óradíjjal, milyen alkatrészárral, milyen szervizválasztási szabadsággal számol a feltétel. Ezt érdemes megkérdezni, amíg a válasz még ajánlat, és nem kalkuláció. A biztosító csak arra és annyit fizet, ami a szerződésében szolgáltatás; a különbözet-vita akkor nem éri Önt váratlanul, ha ezt a pontot előre ismeri.

Kérdés a saját kalkulációjára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →

Források

A cikk tájékoztató jellegű, általános információkat tartalmaz, nem minősül ajánlattételnek vagy biztosítási tanácsadásnak. A biztosítási szerződések pontos tartalmát a biztosítók mindenkori szerződési feltételei határozzák meg.

Kapcsolódó cikkek

Beszéljük meg 20 percben, mi való az autójának.

Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.

Időpontot foglalok