A casco körül sok a szájhagyomány – részben rossz tapasztalatokból, részben félreértésekből. A tévhitek ára pedig valódi: van, akit rossz döntésbe visznek, van, akit jogos kártérítéstől tartanak távol. Íme a hat leggyakoribb – és ami helyettük igaz.
Nem: a casco meghatározott eseményekre fizet, kizárásokkal és feltételekkel. Kopás, karbantartás-hiány, ittas vezetés, verseny – ezek tipikusan kimaradnak: mit fedez és mit nem. A „full” szó a fedezeti körre utal, nem a feltétel nélküliségre.
A casco-károk túlnyomó része rendben térül – a rossz hírek azért hangosak, mert a sima ügyekről nem születik történet. Az elutasítások mögött jellemzően konkrét, előre megismerhető ok áll: kizárás, kulcs-feltétel, késedelem, be nem jelentett változás – gyakori elutasítási okok őszintén. Ezek nagy része kötéskor megelőzhető.
A kgfb a másnak okozott kárt fedezi – a saját autóra soha nem fizet. Jégeső, lopás, ismeretlen károkozó, önhibás koccanás: ezekben a kgfb nem szereplő – casco vs. kgfb. A kgfb megléte tehát nem érv a casco ellen – legfeljebb a költségkeret kérdése az.
Lehet – a kérdés nem a lehetőség, hanem az arányosság: kinek éri meg és kinek nem. Idősebb autónál a rész-casco gyakran jobb válasz, mint a teljes elutasítás. És fordítva is igaz: használt autóra is köthető értelmes fedezet.
Az önrész nem trükk, hanem alku: a kis károk adminisztrációját váltja ki kisebb díjért – és Ön választja meg: hogyan válasszon önrészt. Az „olcsó ugyanaz” pedig a legdrágább tévhit: a feltűnően alacsony díj mögött jellemzően magasabb önrész, szigorúbb avultatás vagy szűkebb fedezet áll – az olcsó casco rejtett ára.
Van olyan „tuti információja”, amiben nem biztos? Kérdezzen rá bátran – foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.