A casco önkéntes biztosítás a saját autójára: akkor fizet, ha a jármű összetörik, ellopják, jégeső veri el vagy betörik a szélvédője – függetlenül attól, ki a hibás. Ez a legfontosabb különbség a kötelezőhöz képest, és innen érthető meg minden további részlet.
Mert a kgfb sosem a saját autóját védi. Ha Ön okoz balesetet, a kötelezője a másik fél kárát rendezi – az Ön autójának javítása saját zseb. Ha jégeső jön, ha ismeretlen tettes megkarcolja a parkolóban, ha ellopják: ezek egyikénél sincs „másik fél”, akinek a kötelezője fizetne. A saját autó kockázatát vagy tartalékból viseli az ember, vagy cascóval adja át a biztosítónak – ez a casco vs. kgfb kérdés lényege.
A teljes körű casco gerince négy fedezet: a töréskár (ütközés, karambol, parkolási sérülés, vandalizmus), a lopás és rablás, az elemi károk (vihar, jégeső, árvíz, tűz) és az üvegkár. Erre épülnek a kiegészítők: poggyász, bérautó a javítás idejére, assistance, illetve új autónál a GAP-jellegű értékvédelem. A pontos fedezeti kör biztosítónként eltér – ugyanaz a szó két feltételben mást jelenthet, ezért az összehasonlítás tartalom szerint történik.
Három beállításon. Az önrész azt dönti el, mekkora kárrész marad Önnél – jellemzően százalék és minimum-összeg együtt. Az avultatás-szabály azt, hogy a biztosító mely alkatrészeknél von le életkor miatt. A kizárások pedig azt, mire nem terjed ki a védelem egyáltalán. Két hasonló díjú ajánlat e három ponton térhet el igazán – kárnál itt dől el minden.
Őszinte kérdés, őszinte válasz jár neki: a casco nem mindenkinek éri meg. Új vagy értékesebb autónál, finanszírozásnál, napi használatnál erős érvek szólnak mellette; egy idős, kis értékű autónál előfordulhat, hogy a rész-casco vagy a tudatos önkockázat a racionális. Erről külön cikk szól: kinek éri meg és kinek nem – számítás-sürgetés nélkül.
Szeretné látni, mit jelentene ez az Ön autójára? foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.